1:1 Pál, Jézus Krisztusnak apostola, Isten akaratából, a Krisztus Jézusban való életnek ígérete szerint,
1:2 Timótheusnak, az én szeretett fiamnak: kegyelem, irgalmasság, békesség az Atya Istentõl és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól.
1:3 Hálát adok az Istennek, a kinek szolgálok õseimtõl fogva tiszta lelkiismerettel, hogy szüntelen gondolok reád könyörgéseimben éjjel és nappal,
1:4 Kívánván téged látni, megemlékezvén a te könyhullatásaidról, hogy örömmel teljesedjem be;
1:5 Eszembe jutván a benned levõ, képmutatás nélkül való hit, a mely lakozott elõször a te nagyanyádban Loisban és anyádban Eunikában; meg vagyok azonban gyõzõdve, hogy benned is.
1:6 Minekokáért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, a mely benned van az én kezeimnek rád tétele által.
1:7 Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erõnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.
1:8 Ne szégyeneld hát a mi Urunk bizonyságtételét, se engem az õ foglyát; hanem együtt szenvedj az evangyéliomért Istennek hatalma szerint.
1:9 A ki megtartott minket és hívott szent hívással, nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az õ saját végezése és kegyelme szerint, mely adatott nékünk Krisztus Jézusban örök idõknek elõtte,
1:10 Megjelentetett pedig most a mi Megtartónknak, Jézus Krisztusnak megjelenése által, a ki eltörölte a halált, világosságra hozta pedig az életet és halhatatlanságot az evangyéliom által,
1:11 Amelyre nézve tétettem én hirdetõvé és apostollá és pogányok tanítójává.
1:12 A miért szenvedem ezeket is: de nem szégyenlem; mert tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy õ az én nála letett kincsemet meg tudja õrizni ama napra.
1:13 Az egészséges beszédeknek példáját megtartsd, a miket én tõlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben.
1:14 A rád bízott drága kincset õrizd meg a bennünk lakozó Szent Lélek által.
1:15 Azt tudod, hogy elfordultak tõlem az Ázsiabeliek mind, kik közül való Figellus és Hermogénes.
1:16 Az Úr legyen irgalmas az Onesiforus házanépének: mert gyakorta megvidámított engem, és az én bilincsemet nem szégyenlette;
1:17 Sõt mikor Rómában volt, buzgón keresett engem, meg is talált.
1:18 Az Úr engedje meg néki, hogy találjon irgalmasságot az Úrnál ama napon. És hogy mily nagy szolgálatot tett Efézusban, te jobban tudod.
2:1 Te annakokáért, én fiam, erõsödjél meg a Krisztus Jézusban való kegyelemben;
2:2 És a miket tõlem hallottál sok bizonyság által, azokat bízzad hív emberekre, a kik másoknak a tanítására is alkalmasak lesznek.
2:3 Te azért a munkának terhét hordozzad, mint a Jézus Krisztus jó vitéze.
2:4 Egy harczos sem elegyedik bele az élet dolgaiba; hogy tessék annak, a ki õt harczossá avatta.
2:5 Ha pedig küzd is valaki, nem koronáztatik meg, ha nem szabályszerûen küzd.
2:6 A ki munkálkodik, a földmívelõnek kell a gyümölcsökben elõször részesülnie.
2:7 Értsd meg a mit mondok; adjon azért az Úr néked belátást mindenekben.
2:8 Emlékezzél meg, hogy Jézus Krisztus feltámadott a halálból, ki a Dávid magvából való az én evangyéliomom szerint:
2:9 A melyért, mint egy gonosztevõ, szenvedek mind a fogságig; de az Istennek beszéde nincs bilincsbe verve.
2:10 Annakokáért mindent elszenvedek a választottakért, hogy õk is elnyerjék a Krisztus Jézusban való idvességet örök dicsõséggel egyben.
2:11 Igaz beszéd ez. Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is.
2:12 Ha tûrünk, vele együtt fogunk uralkodni is: ha megtagadjuk, õ is megtagad minket;
2:13 Ha hitetlenkedünk, õ hû marad: õ magát meg nem tagadhatja.
2:14 Ezekre emlékeztesd, kérvén kérve [õket] az Úr színe elõtt, hogy ne vitatkozzanak haszontalanul, a hallgatóknak romlására.
2:15 Igyekezzél, hogy Isten elõtt becsületesen megállj, mint oly munkás, a ki szégyent nem vall, a ki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét.
2:16 A szentségtelen üres lármákat pedig kerüld, mert mind nagyobb istentelenségre növekednek.
2:17 És az õ beszédök mint a rákfekély terjed; közülök való Himenéus és Filétus.
2:18 A kik az igazság mellõl eltévelyedtek, azt mondván, hogy a feltámadás már megtörtént, és feldúlják némelyeknek a hitét.
2:19 Mindazáltal megáll az Istennek erõs fundamentoma, melynek pecséte ez: Ismeri az Úr az övéit; és: Álljon el a hamisságtól minden, a ki Krisztus nevét vallja.
2:20 Nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fából és cserépbõl valók is; és azok közül némelyek tisztességre, némelyek pedig gyalázatra valók.
2:21 Ha tehát valaki magát ezektõl tisztán tartja, tisztességre való edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdának, minden jó cselekedetre alkalmas.
2:22 Az ifjúkori kivánságokat pedig kerüld; hanem kövessed az igazságot, a hitet, a szeretetet, a békességet azokkal egyetembe, a kik segítségül hívják az Urat tiszta szívbõl.
2:23 A botor és gyermekes vitatkozásokat pedig kerüld, tudván, hogy azok háborúságokat szülnek.
2:24 Az Úr szolgájának pedig nem kell torzsalkodni, hanem legyen mindenkihez nyájas, tanításra alkalmas, türelmes.
2:25 A ki szelíden fenyíti az ellenszegülõket; ha talán adna nékik az Isten megtérést az igazság megismerésére,
2:26 És felocsudnának az ördög tõrébõl, foglyokká tétetvén az [Úr szolgája] által az [Isten] akaratára.
3:1 Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idõk állanak be.
3:2 Mert lesznek az emberek magukat szeretõk, pénzsóvárgók, kérkedõk, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok,
3:3 Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértékletlenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelõi.
3:4 Árulók, vakmerõk, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretõi.
3:5 Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld.
3:6 Mert ezek közül valók azok, a kik betolakodnak a házakba, és foglyul ejtik a bûnökkel megterhelt és sokféle kívánságoktól ûzött asszonykákat,
3:7 Kik mindenkor tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem juthatnak.
3:8 Miképen pedig Jánnes és Jámbres ellene állottak Mózesnek, akképen ezek is ellene állanak az igazságnak; megromlott elméjû, a hitre nézve nem becsületes emberek.
3:9 De többre nem mennek: mert esztelenségök nyilvánvaló lesz mindenek elõtt, a miképen amazoké is az lett.
3:10 Te pedig követted az én tanításomat, életmódomat, szándékomat, hitemet, hosszútûrésemet, szeretetemet, türelmemet,
3:11 Üldöztetéseimet, szenvedéseimet, a melyek rajtam estek Antiókhiában, Ikóniumban, Listrában: minémû üldöztetéseket szenvedtem! de mindezekbõl megszabadított engem az Úr.
3:12 De mindazok is, a kik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak.
3:13 A gonosz emberek pedig és az ámítók nevekednek a rosszaságban, eltévelyítvén és eltévelyedvén.
3:14 De te maradj meg azokban, a miket tanultál és a mik reád bízattak, tudván kitõl tanultad,
3:15 És hogy gyermekségedtõl fogva tudod a szent írásokat, melyek téged bölcscsé tehetnek az idvességre a Krisztus Jézusban való hit által.
3:16 A teljes írás Istentõl ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre,
3:17 Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.
4:1 Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe elõtt, a ki ítélni fog élõket és holtakat az õ eljövetelekor és az õ országában.
4:2 Hirdesd az ígét, állj elõ vele alkalmatos, alkalmatlan idõben, ints, feddj, buzdíts teljes béketûréssel és tanítással.
4:3 Mert lesz idõ, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyûjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülök;
4:4 És az igazságtól elfordítják az õ fülöket, de a mesékhez oda fordulnak.
4:5 De te józan légy mindenekben, szenvedj, az evangyélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd.
4:6 Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje beállott.
4:7 Ama nemes harczot megharczoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam:
4:8 Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, a kik vágyva várják az õ megjelenését.
4:9 Igyekezzél hozzám jõni hamar.
4:10 Mert Démás engem elhagyott, e jelen való világhoz ragaszkodván, és elment Thessalónikába: Kresczens Galátziába, Titus Dalmátziába.
4:11 Egyedül Lukács van velem. Márkust magadhoz vévén, hozd magaddal: mert nekem alkalmas a szolgálatra.
4:12 Tikhikust pedig Efézusba küldöttem.
4:13 A felsõruhámat, melyet Troásban Kárpusnál hagytam, jöttödben hozd el, a könyveket is, kiváltképen a hártyákat.
4:14 Az érczmíves Sándor sok bajt szerzett nékem: fizessen meg az Úr néki cselekedetei szerint.
4:15 Tõle te is õrizkedjél, mert szerfelett ellenállott a mi beszédinknek.
4:16 Elsõ védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, sõt mindnyájan elhagytak; ne számíttassék be nékik.
4:17 De az Úr mellettem állott, és megerõsített engem; hogy teljesen bevégezzem az igehirdetést, és hallják meg azt az összes pogányok: és megszabadultam az oroszlán szájából.
4:18 És megszabadít engem az Úr minden gonosz cselekedettõl, és megtart az õ mennyei országára; a kinek dicsõség örökkön örökké! Ámen.
4:19 Köszöntsed Priszkát és Akvilát, és az Onesifórus háznépét.
4:20 Erástus Korinthusban maradt; Trófimust pedig Milétumban hagytam betegen.
4:21 Igyekezzél tél elõtt eljõni. Köszönt téged Eubulus és Pudens és Linus és Klaudia, és mind az atyafiak.
4:22 Az Úr Jézus Krisztus a te lelkeddel. Kegyelem veletek! Ámen.